Történetünk
Videó összeállítás templomunkról
Videó összeállítás templomunk orgonájáról
Templomunk képes bemutatása
A templomra elhelyezett márványtábla szövege:
Patrónusa Szent József. 1714-től a vár köveiből a Berge György Kristóf várparancsnok adta telken építették a ferencesek, barokk stílusban. Főoltárképét 1747-ben Caspar Franz Sambach festette; a szószékkel együtt gróf Batthyány Lajos készíttette. 1816-ra elkészült tornyába 1823-ban Hitzelberger Károly épített órát. Stukkókeretes freskói Éber Sándor és Anna munkái 1926-27-ből.
Az emléktáblát állíttatta a 2007. esztendőben Nádasi Tamás és családja
A templombelső későbarokk megjelenése éles ellentétet mutat az épület egyszerű külsejével.
A templom bemutatása a főbejárattól kezdve balról indul.
Az oltárok a szűkös anyagi lehetőség miatt fából készültek márványos festéssel. Ezzel a technikával találkozhatunk többek között a Tihanyi apátsági templomban és Európa-szerte is több helyen.
A templomba betérőt egy török-korból származó szenteltvíztartó „fogadja”, mely az egykori Kanizsa várból származik, feltehetőleg 1673-ból.
A 70 cm magas oszlopon álló kőedényt Musztafa pasa turbán alakú sírkövéből faragták ki.
A bal oldali első mellékoltár a Szent Kereszt oltár.
Középen a feszületen a meghalt Krisztus látható, a mögötte lévő domborműves háttér a purgatóriumban szenvedő, megváltásért könyörgő lelkeket ábrázolja, akik Krisztus keresztáldozatától vigaszt és örök életet remélnek. A kereszt mögötti felső rész bal oldalán az Ószövetségre utaló Hold látható, jobb oldalán az Újszövetséget szimbolizáló Nap. Jézus áldozata az Ó- és az Újszövetséget köti össze.
A pillérek előtt Mária és János evangélista állnak, akiknek arcán Jézus elvesztése miatt érzett fájdalom látható.
A második oltár Szent Erazmusz vértanú püspököt, a hajósok és a zsoldosok védőszentjét ábrázolja.
A háromszög elrendeződésű képen felül Szent Erazmusz ül egy felhőn, bal oldalon Szent Rókus, a pestises betegek védőszentje, jobb oldalon Szent Sebestyén nyilakkal átlőtt teste látható. A jobb oldalon álló Szent Borbála a tűzszerészek, kohászok, bányászok védőszentje, illetve a halálos ágyukon fekvők segítője; jobb kezében a kehellyel, baljában a hosszú szárú kereszttel ábrázolva. A bal oldali szobor Szent Klára, a ferencesek női rendjének alapítója. A legenda szerint az Assisi városát ostromló szaracénokat az imájával és a szent ostya felmutatása által űzte el, ezért ábrázolják a hosszú díszes nyelű ostyatartóval, az úrmutatóval.
Az oltárt Inkey Boldizsárné emeltette.
A harmadik oltárnál a barokk időkben nagy tiszteletnek örvendő Páduai Szent Antalt láthatjuk a kisded Jézussal. A ferencesek második legnagyobb alakjának szentelt oltárt a szűrszabó céh emeltette; jelvényük, a nyitott szárnyú olló az oltárkép fölött látható.
A két oldalsó szobor Árpádházi Szent László királyt és a francia (IX.) Szent Lajos királyt mutatja. Szent László király a kanizsai ferencesek, a ladiszlaiták oltalmazója volt, a szent életű IX. Lajos király a ferencesek III. rendjéhez tartozott. Az oltár felső részén a Szentháromságot szimbolizáló háromszög található.
A kolostor ebédlőjéből származik a sötétbarnára pácolt „kis szószék”, ami a II. vatikáni zsinat kihirdetése előtt prédikáció helyszíne volt. A kétoldali áttört minta faragása enyhíti a szószék tömörségét. A középső részen kapott helyet a ferencesek által gyakran használt JHS felirat, melynek jelentése Jézus az emberek üdvözítője.
A templom diadalíve alatt található a gondosan megmunkált Nepomuki Szent János szobor, aki a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok védőszentje volt.
A szent a törzsével a főoltár felé fordul, ezáltal a hívő figyelmét is a főoltárhoz vezeti.
A szentély keleti falán egy térdre ereszkedő, hódoló angyalt pillanthatunk meg az üvegablakon, melynek tervezője a freskókat is készítő Éber Sándor. A kisméretű üvegfelület ellenére sok fény érkezik a szentélybe, így a szentély napos időben természetes fény mellett is megcsodálható.
Batthyány gróf ajándéka a főoltár (1746) és az oltárkép (1747), családi címere az oltárkép felett díszlik. A Szent családot ábrázoló festmény középpontjában Szent József ácsmester és a gyermek Jézus van. A kép jobb oldalán az ablakból kitekintő Mária vacsorát készít. A művet a tehetséges ifjú Casper Franz Sambach festette, aki később a bécsi Akadémia professzora lett. A képet több alkalommal átfestették. Utoljára 1959-ben Dienes László festőművész restaurálta művészi módon.
Kétoldalt az oszloppárok mellett az államalapító Szent István király és az ifjú Szent Imre herceg szobrai állnak.
A szentélyben szokatlan módon még egy oltár foglal helyet, a spanyol származású Szent Didák oltára. A ferences testvér missziós papként a pestises betegek vigasztalója volt, és 1463-ban halt meg.
Szent Didák egy felhőn állva széttárt karokkal lebeg, testét angyalok támogatják. A bal oldali szobor Alkantarai Szent Pétert mutatja a kereszttel, jobb oldalon Szent Paszkált láthatjuk a szentségtartóval.
A diadalív alatt lévő jobb oldali szobor Szent Flóriánt mutatja római ruhában, amint bal kezében zászlót tartva jobb kezében egy sajtárral vizet önt az égő házra.
A szobor a hazai műemlékvédelem alá tartozik Nepomuki Szent János szobrával együtt.
A következő oltárt 1749-ben a ferences rend alapítójának, Assisi Szent Ferenc tiszteletére emelték. Az oltárasztalon Szent Ferenc gipszszobra, a bal oldali pillér előtt Remete Szent Antal, jobb oldali előtt Remete Szent Pál állnak. Utóbbi az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend névadója.
Az oltárkép Szent Ferenc szentté avatását mutatja: IX. Gergely pápának megjelenik Szent Ferenc, és a pápa megcsókolja a szent lábát.
A templom legdíszesebb szobrászi alkotása az 1754-ben gróf Batthyány Lajos megrendelésére készült barokk szószék.
Az elhelyezése során figyelembe kellett venni az építőknek a templom akusztikai adottságait, az emberi hang természetes felerősítését. Az építmény a nyugati falra került, melynek bejárata a kolostor felől van. A katedra homorú falán három aranyozott dombormű látható: az Ószövetségi jelenetben Ábrahámot láthatjuk, aki kész egyetlen fiát, Izsákot feláldozni az Úr parancsára. A középső relief Kanizsa várának 1690. évi visszafoglalását mutatja. A háttérben látható még a régi ferences templom és kolostor. Az utolsó dombormű témája az Újszövetségből származik, a tékozló fiú hazatérését szemlélhetjük.
A szószék párkányán a négy nagy római egyházatya és egyháztanító ülő szobrait találjuk fő jelképeikkel együtt. Sorrendben balról haladva Nagy Szent Gergely pápát láthatjuk, fején a tiarával, jobbjában a pápai hármas kereszttel. Szent Ambrus milánói püspököt pásztorbottal és méhkassal ábrázolták, hiszen a legenda szerint csecsemőkorában egy méhraj szállt az ajkára, és ebből eredt csodálatos szónoki képessége. Szent Ágostont, az Egyház egyik leghíresebb egyháztanítóját könyvvel és pásztorbottal ábrázolják, míg Szent Jeromost, a Szentírás tudósát bíborosi kalapban oroszlánnal és feszülettel. Szent Jeromos a kalkiszi sivatagban eltöltött remetésége alatt az egyik oroszlán lábából a tövist kiszedte, és ápolta. Az állat ettől kezdve mindenhová elkísérte és védelmezte jótevőjét.
Az ábrázolt egyházatyáknak sokat köszönhetünk; munkásságuk nagy hatással volt az Egyház liturgiájára, a Szentírás-tudományra, a keresztény filozófiára és a világirodalomra is.
A szószék hátsó falán egy függönyt utánzó keretben Jézus látható, a mennyezeten ábrázolt galamb a leszálló Szentlelket jeleníti meg.
A szószék tetején a négy földrész szimbolikus alakja látható: Afrika, Amerika, Európa, Ázsia. A szószék elkészítéséig ezekre a földrészekre jutott el a ferences misszió, és hirdette az Evangéliumot. A szószék tetején álló szobor feltehetőleg Páduai Szent Antalt ábrázolja a kezében lévő kereszttel.
1763-ban Szomolányi Kristóf és neje emeltette Szent Annának, az édesanyák védőszentjének az oltárát. Az oltárképen Anna és a gyermek Mária foglalnak helyet, Mária könyvből olvas, tanul. A világos égboltból angyalok érkeznek, egyikőjük rózsát dob le feléjük.
Az oltárt két életnagyságú szobor fogja közre: Szent Zita, a szolgálóleányok védőszentje, illetve a fogfájósok pártfogója, a kezében harapófogót tartó Szent Apollónia.
Az oltárkép felett szemlélhetjük Mária és Erzsébet találkozását bemutató aranyozott plasztikát. Az arcok, a testmozdulatok az örömhír átadását közvetítik.
A következő oltár helyén a ferences kolostorba vezető ajtót találunk, felette Johann Georg Heinsch (1647-1712) A keresztény ember halála című olajfestményét láthatjuk. A kép jobb felső részén a haldoklóhoz érkezik Szent József és Szent Borbála, a jó halál védőszentjei. A beteg arca az elvágyódást, a megbékélést mutatja, kezében az égő gyertya. A sziléziai mester a képet eredetileg Berge György kapitány számára festette 1695-ben.
A Mária szeplőtelen fogantatása oltára 1747-ben készült, a dogma kihirdetése előtt több mint száz évvel. Építtetőjének, Pallini Inkey Jánosnak hétágú koronás címere a párkányzat tetején látható. Máriát angyalok, puttók veszik körbe. A kétoldalt megjelenő térdeplő angyalok kezükkel Máriára mutatnak, ráirányítva a figyelmet Mária alakjára. A Jelenések Könyvét megjelenítve a Szűzanya a Holdon áll és a Sátán fejét tapossa.
A templom jelenlegi orgonája 1928-ból származik a Mauracher testvérek linzi műhelyéből, amit 1987-89 között építettek át modern szerkezetté neobarokk hangképpel.
Az orgona mára ismét felújításra szorul.
Felhasznált irodalom jegyzéke:
- Dr. Horváth György és Kostyál László [1992]: Nagykanizsai Alsóvárosi templom. Nagykanizsai Városvédő Egyesület Honismereti Köre, Nagykanizsa, 1992.
- Boros Antal [2007]: Templomunk titkai. In: Alsóvárosi Harangszó folyóirata 2007. február, március, április, május, június, szeptember, október, november, december
- Szent József Plébánia [2010]: Plébániánk története. A templom története
Fotó és szöveg: Keléné Molnár Melinda
A ferencesrend 1410-ben telepedett le Nagykanizsán. A várban lévő ősi templomnak a védőszentje Szent Péter volt. Ezt a várat mocsár vette körül, ezért nem tudták a törökök sokáig bevenni, míg végre 1600-ban elfoglalták. A vár 90 évig volt a törökök birtokában. A vár elfoglalása után a törökök elűzték a ferenceseket és templomukat muzulmán imaházzá alakították. Mivel a jezsuiták értettek a gyógyításhoz, a törökök szerették őket, letelepedésüket megengedték és a várban kápolnát építhettek Nagyboldogasszony tiszteletére. A vár visszafoglalása után Berge György, a vár parancsnoka megfelelő helyet adott a ferenceseknek, akik újra megtelepedtek Nagykanizsán és kolostort, templomot építettek a vár köveiből. Lipót császár ugyanis leromboltatta Kanizsa várát s benne a jezsuita kápolnát is, mivel a vár a kurucok vára volt. Az új ferences templomot – Berge György kívánsága szerint – Szent József tiszteletére építették. 1714-ben a templom már istentiszteletek végzésére alkalmas, építését azonban csak 1816-ban fejezték be egészen.
A templomot barokk stílusban építették. A főoltár 1746-ból való. Batthyány gróf ajándéka, valamint az oltárkép is, melyet Casper Franz Sambach festett, a gróf megbízásából 1747-ben. A főoltár képe a szentcsaládot ábrázolja – bár Szent József-képnek nevezik, mivel a kép középpontjában Szent József áll. A képet többször átfestették. Legutóbb 1959-ben restaurálta művészi módon Dienes László festőművész. A két szobor: Szent István király és Szent Imre herceg.
A Szent Antal-oltár: a szabó céh emeltette. Az oltárkép fölött a céh jelvénye: a nyitott szárnyú oltár látható.
A két szobor: Szent László és Szent Lajos király.
A Szent Erazmusz-oltár: Szent Erazmusz püspök és vértanú volt. A hajósok és zsoldosok védőszentje. Az oltárkép alsó mezőjében Erazmusz mellett Szent Sebestyén római katona vértanú és Szent Rókus, a betegek védőszentje látható. A két szobor Szent Borbálát és Szent Klárát ábrázolja.
A Szent Kereszt oltára: tulajdonképpen a tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára. Krisztus keresztáldozatától a szenvedők vigaszt és örök életet, boldogságot várják.
A Szeplőtelen Fogantatás oltárát 1747-ben emelték, a dogma kihirdetése előtt több, mint száz évvel.
Szent Anna oltára: az édesanyák védőszentje. A várban lévő jezsuita kápolna védőszentje is Szent Anna volt. A két szobor Szent Apollóniát fogóval és Szent Zitát ábrázolja.
Szent Ferenc oltára 1749-ben készült. Szent Ferenc szentté avatását ábrázolja. A két szobor Remete Szent Pál és Remete Szent Antal alakja.
A szentélyben Szent Didák oltára foglal helyet. Szent Didák ferences testvér volt, majd híres missziós pap lett, a pestises betegek vigasztalója 1463-ban halt meg.
A két szobor: Alkantarai Szent Péter és Szent Paszkál.
Értékes darab még a szentély falán lévő két szobor: Szent Flórián és Nepomuki Szent János szobra.
Templomunk szószéke
Templomunk egyik legszebb ékessége a gazdagon díszített barokk szószék. Batthyány Lajos gróf nádor készítette 1754-ben. Azért díszíti a Batthyány család címere.
A szószék hátterében Jézus, a Jó Pásztor fára festett képe látható.
A mennyezet alatt a Szentlélek ábrázolása galamb képében.
A szószék domborművei közül a középső, legnagyobb mezőnyt a kanizsai vár ostroma foglalja el. Kanizsának diadalünnepe az 1690. évi április hó 13-a, mert akkor szabadult fel a város a 90 évig tartó fogság alól. Ezt a történelmi eseményt örökítették meg a lerombolt vár tégláiból és köveiből épült templom művészi barokk szószékén. A szószéken kiemelkedik a régi ferencrendi templom és kolostor képe.
A második dombormű azt a bibliai jelenetet ábrázolja, amikor Ábrahám az Úr parancsára kész feláldozni egyetlen fiát: Izsákot; míg a harmadik az Evangélium örökszép példabeszédének: a tékozló fiú hazatérésének jelenetét szemlélteti.
A szószék körül a nagy nyugati szentatyák és egyháztanítók szobrai láthatók ülő helyzetben.
Nagy Szent Gergely pápa tiarával és hármas kereszttel, Szent Ambrus milánói püspök főpásztori díszben, pásztorbottal, másik kezében méhkast tart. Életrajzából ismeretes, hogy csecsemőkorában méhraj szállt az ajkára, amely eseményből kiváló szónoki képességére következtettek.
Szent Ágoston hippói püspök – az egyház egyik leghíresebb tudósa és szónoka.
Szent Jeromost, a Szentírás tudósát bíborosi kalappal ábrázolják, mert Szent Damazus pápa titkára volt. Mellette az oroszlán arra emlékeztet, hogy a Szent a kalkiszi sivatagban töltött remeteségében egy oroszlán lábából kiszedte a tövist, és ápolta sebét. A hálás állat ezért mindenűvé követte és őrizte jótevőjét.
A szószék mennyezetét a világrészek jelképes szobrai díszítik, jelezvén Jézus akaratát, hogy az egész világon hirdettessék az Evangélium.
A szószék fölött Páduai Szent Antal emeli magasra a keresztet.
A Szent József Plébániatemplom freskói
Az oldalfalakon legendaszerűen sorakoznak Assisi Szent Ferenc életének és erényeinek főbb mozzanatai. Szent Ferenc oltára felett a „Naphimnusz” magasztos gondolatát szemlélhetjük.
Szent Anna oltára felett, a „Hiúságok hiúsága” testesül meg színekben.
Az oldalbejáró fölé emelkedik „A bélpoklost ápoló Szent Ferenc”, – A Szeplőtelen Fogantatás oltára fölött „A haldokló Szent Ferenc áldása szülővárosára” van képbe vetítve.
Hátulról szemlélve tovább a lunettákat, az utolsó oldalfülke felett Szent Ferenc és Szent Klára III. rendjének pártfogói: Szent Lajos francia király és magyarországi Szent Erzsébet szemlélhetők.
Előbbre menve, a harmadik balfülke felett látni a „Szent Ferenc a madaraknak prédikál” c. legenda színes ábrázolását.
A második fülke felett egy másik bájos legenda: „A muzsikáló Szent Ferenc”. Az első fülke felett a három evangéliumi tanács: a tisztaság, engedelmesség és szegénység szimbolizálása látható.
A boltívek nagy freskói a szentélytől kiindulva, tárgyuk szerint: A szentély freskója a mennyei vendégségre hívó Krisztus, akit az angyalok rózsakoszorúval öveznek s a koszorút leteszik a Szűzanya lábai elé. A képből kilépő angyal az üdvösség kelyhét hozza le a földre.
A hajó első freskója „Patrona Hungariae”, akinek Szent István fölajánlja az országot. A középső mennyezeti képen Szent Ferenc Alverna hegyén Krisztus Urunk sebhelyeit kapja. Az utolsó előtti mennyezeten a ventilátor szellőzőnyílását eltakarja a színezüsttel és színarannyal díszített fedőlap, mely a legméltóságosabb Oltáriszentséget ábrázolja az ostya színe alatt. Két áhítatba merült angyal hódolattal veszi körül. Így alakul ki egységes téma.
Az utolsó mennyezeten Páduai Szent Antal alakját látjuk. A szegényeknek kenyeret osztogat. Jelképes felfogás itt is az, hogy az adományokat a kisded Jézus közvetíti Szent Antal kezébe.
A nagykanizsai volt Ferenc-rendi templom és kolostor területének adománylevele
Nagykanizsa legrégebbi múltra visszatekintő műemléki épülete, a városképben sajátos helyet elfoglaló volt Ferenc-rendi kolostor és templom múltjáról tudósító történeti források közül elsődleges fontosságú a felépítésük céljára szánt városterület adományozásáról és átengedéséről szóló oklevél.
A terület adományozója az erre irányuló elhatározása és az ezt előidéző indokok ismertetését, valamint jognyilatkozatát és az adományban részesültek számára előírt kötelezettségeket egy latin nyelvű és ezzel azonos napon kelt német nyelvű adománylevélbe foglalta, s mindkettőt sajátkezű aláírásával és pecsétjével látta el. A nagykanizsai Ferenc-rendi kolostor levéltárában fennmaradt e két oklevelet a Zala Megyei Levéltár őrzi.
A latin nyelvű adománylevél szóláncolatokban bővelkedő nyelvezetével szemben a német nyelvű tömörebb, egyszerűbb szövegezésű.
Az adománylevélre csak utal és néhány adatát ismerteti kolostortörténeti munkájában Halis István, majd az ő nyomán várostörténeti monográfiájában Barbarits Lajos. Teljes szövege azonban sem a latin, sem a német változatban, sem magyar fordításban közzétéve nincs. A város lakossága múltbéli és korunkbeli életében szerepet játszó templom és a kolostor alapítóleveleként is kezelt várostörténeti forrás publikálatlansága, indított annak magyar nyelvű fordításában történő közreadására.
Az adománylevél
Én Berge György Kristóf, a Római Szent Birodalom grófja, Herrndorf és Kladau ura, őfelségének a római császárnak és Magyarország és Csehország királyának gyalogsági ezredese, Kanizsa tényleges parancsnoka, Glogau hercegség királyi bíróság ülnöke, és a glogaui kerület rendjének képviselője ezennel bizonyítom, miszerint én azt mérlegelve és figyelembevéve, hogy mert bennünket a változó világnak, valamint ennek a földi múlandóságnak nyomorúságos embereit a lélek és a test mindenféle veszedelmes gerjedelmeinek viharai mindeddig üldöznek, amíg végül a halál szikláin szétzúzódunk, ezért egy igaz kereszténynek kötelessége azzal törődni, hogy a végső pusztulás veszélyétől miként mentse meg a lelkét, ami Isten választottainak és a szentek példájának és útmutatásának segedelmével történhet, a magam részéről pedig különösen figyelembevéve azt is, hogy Szent Ferenc Szerafikusz atya rendje nem a legkedvesebbje annak, ami az isteni hitet és a mindenható Isten teszteletét előmozdítani, a lelkek buzgósága érdekében a legtöbb jót tenni, különösen szent cselekedetekkel Istennek izzóan szolgálni, és Isten híveit lelkük jámborságára és buzgóságára vigaszokkal ismételten hívni szokta és tudja;
Mind e megfontolások alapján engem és az enyémeket ilyen kegyes érdemek annál is inkább erőssé és képesség tesznek annak elhatározására, hogy a Szent László király pártfogása alatt álló szlavóniai rendtartomány testvéreinek (akiknek egykoron, még Kanizsa törökök által történt elfoglalása előtt itt kolostoruk volt, annak birtoklásától pedig a pogány megszállás folytán meg lettek fosztva,) azt a körülkerített és a felső részén lakás céljára szolgáló épülettel rendelkező területet, amelyet múlt év június 4-én kelt szerződés erejénél fogva vétel címén jogszerűen és szabályszerűen szereztem, és amelyet ezt követően az itteni kamarai tiszttartóság folyó év e hónapjának 20. napján történt átengedéssel és átadással nekem ténylegesen átadott, és amelyet a mai napig békésen birtokoltam, tehát ezt a helyet és területet az ismételten említett szent Rend atyái részére a jelenlegi házfőnök úrnak, főtisztelendő Schmotz Rafaelnek ezennel átengedem, mégpedig azzal és akként, hogy Szent Szerafikusz említett rendjének és tartományának atyái azt a kolostor és templom itteni építésére, és abban lakás végett a maguk részére felhasználni, élvezni és hasznosítani tudják és akarják, és hogy azt az atyák ilyenként és ily módon birtokolva lakják, mégis úgy és azzal, hogy a legkegyelmesebb császári engedélye az építendő kolostornál lehetővé teszi, és a vár védelmével és a rend megtartásával sem ellentétes, viszont lehetséges, hogy ugyanakkor a ius fundi, amint az az ilyen adományoknál szokásos, nekem és örököseimnek megmarad, mégpedig a többször említett atyákat terhelő azzal a kötelezettséggel, hogy
1-ször a Szent Szűznek, Isten anyjának, Máriának jegyesét, Szent Józsefet mind a kolostor, mind a templom védőszentjének választani és megtenni,
2-szer a nevezett védőszent tiszteletére és az én vagy az enyémnek szándékára ennek oktávája valamely megfelelő napján, hasonlóképpen
3-szor Páduai Szent Antal valamint Szent Borbála szűz és vértanú ünnepén minden évben énekes szent misét mondani, továbbá
4-szer minden év március 26-án, július 22-én és december 7-én az én és feleségem született von Langen leszármazottai, valamint testvéreim elhalálozása miatt e templom főoltáránál gyászmisét bemutatni kötelesek.
És végül, amikor eljön az ideje és megvan hozzá a hely, hogy akkor, amikor én, valamint nemzetségemnek mindkét nemű leszármazottai itt vagy máshol elhaláloznak, és az elhalt rendelkezése vagy kívánsága az lenne, hogy nyughelyét ennek a templomnak a kriptájában kapja, akkor az atyák kötelesek az elhaltat mindenféle nehézség nélkül a templom kriptájában eltemetni. Mindezt hátrányokozat és fondorlat nélkül.
Ennek nagyobb hiteléül ezt az adomány- és átengedő levelet saját aláírásommal és pecsétemmel megerősítve adtam. Kanizsán az 1696. évben Szent Mátyás apostol ünnepén, amely február 25-én van.
Gróf Berge György Kristóf s.k.
(Rányomott, címeres viaszpecsét)
(Az adománylevelet fordította, a fordítást közreadja és jegyzetekkel ellátta Dr. Rózsa Miklós)